A LUX korszakai

A Lux együttes meghatározó korszakai egyaránt köthetők zenei stílusokhoz, több-kevesebb ideig szereplő tagokhoz, illetve helyszínekhez (klubokhoz) ahol rendszeresen felléptek. A fontosabb korszakokon keresztül kirajzolódik a Lux negyven éves története. (A képek letöltve nagyobb méretben jelennek meg.)

A LUX megalakulása, korai korszaka

1963-tól kezdődően Debrecenben aktív beatzenei élet zajlott. Az első komoly gitárzenekar Debrecenben a Mercur együttes volt, példájukon számos zenekar alakult melyek legtöbbje külföldi, leginkább angol és amerikai számokat játszott. A teljesség igénye nélkül megemlíthető például a Rangers, a Red Devils és a Rivers. Az együtteseknek általában saját klubjaik voltak, gyakran valamely vállalat kultúrtermében.

A Lux együttes 1968-ban kezdett formálódni, de akkor még nem volt neve. A Gambrinus közben a későbbi Zenei Könyvtár helyén működött egy beat klub. A klub vezetői, Fazekas László és Joób Árpád szerveztek bemutatkozási lehetőségeket a fiatal zenészeknek. 1968-ban az Arany Bika szálló Bartók termében a beatklub keretén belül rendeztek egy hangversenyt, ahol a Mercur és a Rivers mellett ez a nevesincs zenekar is felléphetett. Arra a kérdésére, hogy milyen zenét játszik a társaság, azt válaszolták, hogy olyat, mint ami a Luxemburgi Rádióban szól, tehát „Luxi” zenét. Így jött az ötlete Fazekas Lászlónak, hogy legyen a nevük Lux együttes.

A zenekar összetétele ekkoriban még elég képlékeny volt, szerepelt benne Szalay Sándor (gitár), Mészáros Balázs (basszusgitár), Tikász Sándor (gitár, ének), Bubla Zoltán (dob), Szálkay Sándor (ének, zongora).

Lassan kezdett formálódni az első klasszikus felállás. Gyökeres változás következett be, amikor Pikó Sándor tanulmányai végeztével hazatért Budapestről. 1970. október 23-án Pikó (dob), Felkai Miklós (gitár) és Tikász Sándor (basszusgitár) írt a zenekar számára egy alapító nyilatkozatot, melyet „Dekrétum” néven tartanak számon. Zenéjük hangzásvilágát ekkor a blues alapú rockzene jellemezte. A Cream és a Jimi Hendrix Experience együttesek stílusát követték, melyek szintén trió formációban játszottak. Már a korai időszakban is születtek saját számok.

Felkait hamarosan behívták katonának, helyette Lámer Emil lett a gitáros. Ezzel a felállással aratta első szakmai sikerét a Lux, a Salgótarjánban megrendezett Országos Beatfesztiválon bronzdiplomát szereztek. Újabb változást követően Tikász lett a gitáros, Kovács György pedig a basszusgitáros. Felkai időnként eltávozásra mehetett a laktanyából, így tudtak adni 1972-ben egy nagysikerű koncertet az Agrártudományi Egyetemen.

Időközben Tikászt is behívták katonának. Belépett a Luxba Makranczy Béla (ének) és Nagy Istók László, becenevén Zicsi (basszusgitár). Ekkor készültek olyan saját szerzemények (pl. Nyáridőben, Szerelem, Sohasem éred el, stb.) melyek később az első CD-n is megjelentek. Ebben az összeállításban számos vetélkedőn és fesztiválon szerepeltek sikeresen.

Nem sokkal ezután tért haza külföldi zenéléséből Seicher Tibor, az Astor együttes vezetője, és úgy döntött, újjászervezi zenekarát. Ezt a tervét Lux tagokkal kívánta megvalósítani, ezért Felkait, Makranczyt és Zicsit átcsábította az Astorba. Pikó és Tikász, Gombos Gézával (basszusgitár) és Bessenyei Györggyel (gitár) keltette életre újra a Luxot.

Klubok, fesztiválok

A ’70-es évek második fele termékeny időszak volt a Lux életében. Állandó klubjaik voltak ahol rendszeresen felléptek Debrecenben, és igazi sikerszériát futottak be országos fesztiválokon. Gombos Géza az Astorba távozott, helyére ismét Zicsi lépett. 1975-ben a Mercur után a Lux lett a házigazda zenekar a Pedagógusok Szakszervezetének Megyei Művelődési Házában (Bethlen utca), amit mindenki csak „Pedi” néven emlegetett.

1976-tól a zenekar áttette székhelyét a a MÁV Járműjavító Egyetértés Művelődési Házába (a „Jármű”). Bár nem frekventált helyen feküdt a klub (Faraktár utca), mégis teltházas bulikat tartott itt a Lux. Számos saját szerzemény született ekkoriban (pl. A néptanító, Ólomlepke, Északi szél), melyekkel 1975-ben, ’77-ben és ’78-ban országos beatfesztiválokon szép sikereket értek el. 1978-ban az orosházi elődöntőt követően a Győrben megrendezett III. Országos amatőr pop-jazz-rock napokon első helyezést értek el. Jutalomként Aranydiplomát kaptak, és elnyerték „Az év együttese” kitüntető címet. A Magyar Rádió rögzítette a koncertet.
A debreceni Ifjúsági Park mellett a Budai Ifjúsági Parknak is rendszeres vendégei voltak, más debreceni zenekarok társaságában (pl. Panta Rhei, Color, Pátria). A kísérletezés jegyében rövid ideig két dobossal állt fel a zenekar, Pikó mellett Gönczi Gábor volt a másik dobos. (A zenei sokszínűség bizonyítékaként megemlítendő, hogy diszkó és funky korszaka is volt a Luxnak. Ez természetesen rövid életű volt, és kimerült ilyen stílusú igényesebb külföldi, illetve saját számok előadásában a rendszeres klub bulikon.)

Személyi változások ebben az időszakban is történtek. Zicsi után Tóth Imre lett a basszusgitáros, majd Bessenyei György. Belépett Létmányi István (gitár), majd Kocsis Béla (billentyű) és Kiss Sándor (billentyű). Ők alkották a győri győztes csapatot. A két billentyűs részvételével új zenei lehetőségek nyíltak a Lux előtt, stílusban a jazz-rock irányába tettek kitérőt. Stúdiófelvétel is készült a Magyar Rádióban, három szám felvételére kaptak lehetőséget (Gravitáció, Alma Mater, Tejszínkerék). Ennek köszönhetően 1980-ban meghívást kaptak a Debreceni Jazz Napokra, ahol nagy sikerű koncertjüket a Magyar Rádió is sugározta.

A ’80-as évek és az Atlantisz

A ’70-es évek végi sikersorozat után némi törést okozott Kocsis Béla és Bessenyei György kilépése. Őket Tóth József (billentyű) és Méhes János (basszusgitár) követte. Ez idő tájt volt a Lux első külföldi fellépése. Debrecen testvérvárosába, a lengyelországi Lublinba kaptak meghívást, ahol a közönség elragadtatással fogadta őket. Az út igen kalandosra sikerült, ebben nagy szerepe volt a KISZ Bizottság által a zenekar rendelkezésére bocsátott műszakilag teljesen megbízhatatlan Robur busznak. Ráadásul a turnéval egy időben tört ki Lengyelországban a forradalom. (Olaj volt a tűzre a politikailag feszült légkörben, hogy az egyik koncerten a dobszóló alatt Tóth Józsi egy hatalmas lengyel zászlót lobogtatva járkált a színpadon a közönség hatlamas ovációja közepette. Pikó szerint ekkor tört ki a forradalom.) Éjszaka egy mellékútra tévedtek, aminek a végén egy rozoga híd állt. Kiszálltak, hogy megvizsgálják elbírja-e a híd a buszt. Ahogy előre sétáltak pár métert megdöbbenve látták, hogy a híd le van szakadva, elmosta egy áradás. Az út további szakaszán a többszöri defekt és lerobbanás után kénytelenek voltak a Roburt a teljes szereléssel egy tanyán hátrahagyni. A tagok menetrendszerű távolsági buszra szálltak, de az is lerobbant. Ennyi technikai probléma után félve szálltak fel a hazainduló repülőre... Végül szerencsésen megérkeztek. Nem sokkal a turné után a Ludas Matyi humorlapban megjelent egy karikatúra. Előfordulhat, hogy a kép alkotóját a zenekarral tartó pesti technikusok által otthon elmesélt történet ihlette.

Tóth József kiszállása után huzamosabb ideig Hegedűs Sándor lett a billentyűs, aki egy eredeti Hammond orgonával színesítette a Lux hangzását. Ismét nyugalmas és termékeny időszak következett. A Lux hozzálátott monumentális, több tételes rock-szvitjének, az Atlantisznak a megalkotásához. (Felállás: Tikász, Pikó, Hegedűs, Méhes, Kiss.) A zenekar művében az Atlantisz legenda új értelmezést kapott. Míg a monda szerinti ősi kultúrát az emberi tevékenységtől független természeti erők pusztították el, mai világunkat új katasztrófa fenyegeti: az ember által okozott pusztítás réme. Miután a zenei anyag elkészült, a koncerteken komplex produkcióként került bemutatásra. Előadásában az Unió Mozgásszín (Tóth Dénes vezetésével) és a debreceni Maróthy Kórusból alakult kamarakórus vett részt. A Vojtina Bábszínház közreműködése, valamint Oláh Tibor fotóművész diaporámás vetítése tette látványossá a koncerteket.

1984-ben a Lux is részt vett a „Dallal a Békéért” című országos fesztiválon, ahol a R.Evolúció című számukkal megnyerték a közönségdíjat. A „Dallal a Békéért” fesztivál és a róla készült lemez nem kapott kellő támogatottságot a vezető szervektől. Ennek oka az volt, hogy a résztvevő művészek és együttesek nem domborították ki, hogy a „szocialista békét” óhajtják. Ráadásul a politikai körök szemében túlságosan pacifistának bizonyultak a szerzemények. A következmény az lett, hogy az elkészült lemez példányait nem engedték bolti forgalomban megjelenni.

A ’80-as évek végén érkezett turnéra hazánkba Elvis Aaron Presley Junior, akit Elvis törvénytelen fiaként tartanak számon. Magyarországi fellépéseihez kísérőzenekart keresett, és a Luxra esett a választás. Országos turné keretében több nagyvárosban adták elő az Elvis számokból álló műsort a kibővített Lux együttessel.

Az első Lux lemez

Az első Lux lemezA ’90-as évek elején felmerült, hogy Felkaival rögzíteni kellene a '70-es években írt szerzeményeket. Makranczy Béla énekes ekkor csatlakozott újra a Luxhoz. 1992-ben sikerült végre hosszabb hangfelvételi lehetőséghez jutni a Magyar Rádió stúdiójában, ahol ezzel egy időben koncertfelvétel is készült. Kazetta, majd 1994-ben Cd lemez formájában került kiadásra a felvétel, megjelenését turné követte. Ezt követően Méhes János kilépett, Dobó Gyula (basszusgitár) szállt be helyette. Ez a formáció (Felkai, Pikó, Tikász, Makranczy, Dobó) egészen a ’90-es évek végéig együtt maradt.

Ethnosphera

Az 1990-es évek második fele ismét stílusváltást hozott a zenekar számára. Pikó a Kanadában élő sógora kérésére szintetizátoron elkészítette „A Csitári hegyek alatt” című magyar népdal feldolgozását. Ezt hallván a többi Lux zenész is fellelkesedett, és elhatározták, hogy magyar népdalokat fognak feldolgozni modern hangszereléssel. Kiindulási pontjuk a következő volt: a blues egyfajta amerikai népzene, a blues elektromos hangszerekkel előadott, némiképp modernizált változata a világ minden táján népszerű lett (a Lux is ezt a fajta zenét játszotta legtöbbet). Ennek mintájára, ha a blues helyett a magyar népzene lesz a kiindulási alap, hasonlóképp népszerűsíthetik és juttathatják el ahhoz a közönséghez, amely a rockzenét szereti de népzenét egyébként nem hallgat. A tagok arra is ráébredtek, hogy a szocialista rendszerben a tiltott gyümölcs - a nyugati zene - édesebb volt, ezért nem foglalkoztak saját gyökereikkel, a magyar zenével. Mégis, a magyar népzene szeretete végig bennük lappangott, majd hirtelen felszínre törve alkotási vágyban csúcsosodott ki.

Kezdetben ötfős felállással, Pikó; Tikász; Makranczy; Dobó és Szabó Lajos (billentyű) dolgoztak fel magyar népdalokat. Dobót Gombos Géza követte basszus poszton, Szabó Lajost pedig Hegedűs Sándor váltotta a billentyűknél. Ezzel az öt fővel már koncerteken is előadták a műsort. Hamarosan rájöttek, hogy akkor válhatna teljessé a törekvésük, ha népzenészek is csatlakoznának a Luxhoz. Felvették a kapcsolatot a szintén debreceni Szeredás népzenei együttessel (Kálmán „Cucás” Péter – hegedű, Pete László – brácsa, Simkó Gyöngyi – bőgő). Az ő segítségükkel sikerült a népzenei hagyományok ősi szellemiségét ötvözni a modern hangszerekkel. Ösztönzőleg hatott a zenekarra egyik barátjuk, Kovács Imre, aki amerikai lemezfelvételi lehetőséggel és turnéval kecsegtette őket. Végül a Lux debreceni próbatermében és stúdiójában készült el a felvétel 1999-ben, és a Periferic Records kiadásában jelent meg az év végén Ethnosphera címmel.

Magyar zenekarok népzenét felhasználó korábbi próbálkozásaitól abban különbözik az Ethnosphera, hogy a Lux és a Szeredás csak autentikus magyar népdalokat dolgozott fel. Zenei stíluskritériumokban pedig vigyáztak arra, hogy ne elvegyenek, hanem hozzátegyenek valamit az ősi zenéhez, szervesen egyesítve a régit és az újat.

A lemez és a koncertek nagy szakmai és közönségsikert arattak. Jelentős koncertek: Debrecen – Virágkarneváli főtéri koncert; Művészetek Völgye – Kapolcs; Sárospataki Folk hétvége; Paderborn – Debrecen testvérvárosi napok (Németország), stb. A koncertek némelyikén a Debreceni Népi Együttes koreografált táncjátékkal tette látványossá az előadást. Ez időben érte el a zenekar megalakulásának harmincadik évfordulóját, amit Debrecen Város Önkormányzata Csokonai Díjjal ismert el 1999-ben.

A Lux új honlapot indított ezen albumának és korszakának tiszteletére, mely elérhető itt: Ethnosphera címen.

A kétnyakú gitárok

A 2000-es években a zenekar amellett, hogy koncertezett Ethnosphera műsorával, blues-rock koncerteket is adott. Felkai Miki is gyakran hazatért Debrecenben egy-egy Lux fellépés erejéig. Ekkoriban született meg az elhatározás, hogy megvalósítanak egy korai formációjukhoz kötődő régi álmot. Tikász Sándor a ’70-es években kitalálta, hogy trióban zeneileg a legjobban két olyan egyforma kétnyakú gitárral tudnák kifejezni magukat, ahol a felső rész szólógitár, az alsó basszus. Így felváltva tudna a két gitáros szólózni és basszusozni. Az évek során anyagi és egyéb okok miatt ezt az elgondolást nem tudták kivitelezni. 2008-ban végül megszületett az elhatározás, hogy elkészíttetik ezeket a hangszereket. Az elhatározást tett követte, és 2008 decemberében megtarthatták első koncertjüket a két új kétnyakú gitárral. Ez a törekvés valószínűleg egyedülálló a világon, mert bár zenekarok szívesen használnak kétnyakú gitárokat, de nem két azonos felszerelésűt egyszerre, ráadásul váltakozó szerepkörben. Az új hangszerek mellé új számok is születtek, ezek a műsorban vegyesen szerepelnek a régi Lux dalokkal. Napjainkban tehát újra együtt az alapító trió, Felkai, Pikó és Tikász, a szólóénekes természetesen továbbra is Makranczy Béla. A koncerteken csatlakozik a két régi Lux tag, Kiss Sándor (billentyűk) és Létmányi István (gitár) is.

40 éves jubileumi koncert

"Rég volt, negyven éve már..." - emlékezik a zenekar az együtt töltött időkről a Lux dalban. A Lux együttes megalakulásának negyvenedik évfordulójának közeledtével a tagok elhatározták, hogy az évfordulóhoz méltó koncerttel kell megünnepelni a jubileumot. Összeállítottak egy csokrot az elmúlt évtizedek emlékezetes saját szerzeményeiből, mellettük az elkészült új számok is hangsúlyos szerepet kaptak a műsorban. A Főnix Rendezvényszervező Kht. biztosította, hogy az ünnepi koncert a Debreceni Tavaszi Fesztivál programjaként a Kölcsey Központ nagytermében kerüljön megrendezésre 2010. április 2-án. Az együttes korábbi korszakaiban meghatározónak számító zenészek vendégművészként fellépve idézték fel a régi idők hangulatát. Természetesen a Szeredás népzenei együttessel közösen az Ethnosphera albumról is elhangzott két szerzemény.

A nagysikerű, teltházas koncert sok régi Lux rajongónak okozott örömteli és emlékezetes pillanatokat. A koncertről az Alföld Televízió felvételt készített, a koncertfilm DVD a RockinforM magazin 2012 június-júliusi számának mellékleteként jelent meg.

A jubileumi koncerten felléptek, közreműködtek:

LUX együttes:

Tikász Sándor Kétnyakú szóló/basszus gitár, gitár, ének

Felkai Miklós Kétnyakú szóló/basszus gitár, billentyűk, ének

Pikó Sándor Dob, szájharmonika

Makranczy Béla Ének

Közreműködött:

Kiss Sándor Billentyűk

Létmányi István Gitár

Vendégként fellépett:

Dobó Gyula Basszusgitár

Méhes János Basszusgitár

Nagy Istók László („Zicsi”) Basszusgitár

Ethnosphera:

Hegedűs Sándor Billentyűk

Gombos Géza Basszusgitár

és a

Szeredás Népzenei Együttes:

Kálmán Péter („Cucás”) Hegedű

Pete László Brácsa

Simkó Gyöngyi Nagybőgő

A LUX korszakai

A LUX korszakai

A LUX megalakulása, korai korszaka

Klubok, fesztiválok

A ’80-as évek és az Atlantisz

Az első Lux lemez

Ethnosphera

A kétnyakú gitárok

40 éves jubileumi koncert

A jubileumi koncerten felléptek, közreműködtek:

Elérhetőség

Hivatkozásaink